Az albérletmaffia -  a jog eszközei, amelyek megakadályozzák, hogy a csalók áldozatává váljunk

Az "albérletmaffia" igen nagy számban károsítja meg a nem kellő körültekintéssel eljáró, kiadó lakást kereső magánszemélyeket: a módszerük faék egyszerű, de sajnos hatékonynak bizonyul. 

Milyen eszközöket biztosít a jog, hogy ne essünk a csapdájukba?

A bűnözői "technika" alkalmazása - mint fentebb említettem - és magának e rendkívül gyakori bűncselekménynek a megvalósítása nem igényel különösebb szellemi vagy anyagi ráfordítást az elkövetők részéről; jóhiszemű emberek gátlástalan átverésére való készség azonban alapfeltétel a csalásnak minősülő bűncselekmény e formában történő elkövetéséhez.

A csaló első lépésben kibérel - pl. a booking.com-on - egy lakást, legfeljebb egy-két napra, majd a sikeres foglalást követően nyomban, csalárd módon hirdetni kezdi, mint a kiadni kívánt, saját tulajdonú  ingatlanját, általában a piaci árnál jelentősebb alacsonyabb bérleti díj fejében. 

A csábító hirdetésre jelentkező bérlőjelölteket - egy nap leforgása alatt akár több potenciális bérbevevőt - az "álalbérletben" fogadja, s rendszerint az érdeklődők magas számára hivatkozva azonnali szerződéskötésre igyekszik rábírni a leendő áldozatokat.

Természetesen  a szerződés aláírásával egyidejűleg több havi biztosítékot ("kauciót") követel készpénzben az elkövető - ebből származik azonnali haszna a csalóknak -, amelyet az ajánlat "kihagyhatatlan" jellege miatt a megvezetett sértettek az első találkozás alkalmával legtöbbször készpénzben teljesítenek is.

Majd a nagy valószínűséggel hamis okmányokkal magát igazoló csaló eltűnik (zsebében a becsapott sértettektől kicsalt összegekkel), a telefonszám amin eddig a kapcsolattartás folyt nem elérhetetlenné válik, a valódi tulajdonos értetlenül áll a bűncselekmény megtörténte előtt, s a rendőrséghez fordulhat a sértett feljelentést tenni, amely következtében meginduló büntetőeljárás végén felelősségre vonásra kerül. 

Viszont ez utóbbi korántsem jelent biztosítékot arra, hogy viszontlássa a sértett a pénzét, hiszen egy jövedelem nélküli, vagyontalan elkövetővel szemben pénzkövetelést érvényesíteni jogi úton gyakorlatilag lehetetlen, a végrehajtási eljárás értelemszerűen nem vezet eredményre...   

A jog által biztosított eszközök a fentiek meglőzésére

Elsődlegesen megjegyezném, hogy amennyiben a "túl szép, hogy igaz legyen" szaga van az ügyletnek, illetve azonnali szerződéskötés (és a helyszínen történő "kauciófizetés") irányába igyekezne terelni a bérbeadó, úgy én fokozottan körültekintő módon járnék el, de ez nem jogi kérdés.

A leendő bérleménybe való érkezés előtt az ingatlan pontos címadatai (ideértve: emelet, lépcsőház, ajtó, helyrajzi szám) a hirdetőtől már az első telefonbeszélgetés alatt megszerezhetőek, jogszabály mindezt nem tiltja. Ez megnyitja az utat, hogy az ingatlan-nyilvántartásból online lekérhetővé váljon bárki számára a lakás tulajdoni lapja, amelyet nagyon egyszerűen megtehető az alábbi linkre kattintva, amennyiben rendelkezünk ügyfélkapuval: Földhivatali Portál - Földhivatal Online (foldhivatal.hu). S ráadásul évente három alkalommal ezzel ingyenesen élhet minden magyar állampolgár. 

A tulajdoni lapon egyértelműen látható kinek a tulajdonában áll az ingatlan.

A bérbeadó személyi igazolványának és lakcímkártyájának megtekintése útján - az azokban és a tulajdoni lapon szereplő adatok összevetésével - a vevőjelölt jogszerűen megbizonyosodhat arról (jogszabály ezt sem gátolja, ha a bérbeadó beleegyezik), hogy a személy, akivel kapcsolatba került a szóban forgó ingatlan tulajdonosa-e, s megkötheti-e egyáltalán vele a szerződést úgy, hogy az az adott ingatlan tekintetében az bérleti jogviszonyt keletkeztessen.

Amennyiben a tulajdoni lapon szereplő név nem egyezik meg a hirdető nevével, ne adj' Isten a személyes adatai eltérnek, felmerül a kérdés: miként szeretne egy olyan lakást bérbe adni valaki, amely nem áll a tulajdonában? 

Amennyiben a csaló észleli, hogy lebukott, úgy akár az is előfordulhat, hogy mégsem tűnik el, hanem kitérő vagy megtévesztő választ ad a félrevezetés céljából, így a legapróbb kétely esetén az ügyvédhez fordulás a legcélszerűbb választás. Az eljárni jogosult magyar ügyvédek listája az alábbi weboldalon található meg: https://magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a jog lehetőséget nyújt arra, hogy ne minden esetben közvetlenül a tulajdonos adja ki a saját ingatlant - pl. meghatalmazott cég útján járjon el -, de ez esetben is jogi tanácsért folyamodhatunk az ügyvédünkhöz (lsd. a fenti linket), aki kedvező esetben akár egy telefon útján is megnyugtató választ adhat. 

Mindarról nem is szólva, hogy a bérleti szerződés tartalma kapcsán is lehetőség adódik a Magyar Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvédet felkeresni, aki a megállapodásba foglalt feltételeket szakmai szemmel vizsgálja, avagy ezen okiratot maga szerkeszti meg (nem is gondolják a legtöbben, hogy milyen - a bérlőre hátrányos - kitételek rejtőzhetnek egy bérleti szerződésben, viszont ezek hosszas felsorolása egy külön, e témában írt bejegyzést érdemel). 

Továbbá a fenti jogi képviselők rendelkeznek az állami adatbázishoz való hozzáférést biztosító programmal, amellyel az ügyvéd adott esetben a bérbeadó személyazonosságát is jogszerűen ellenőrizheti - a bérbeadó beleegyezésével -, e lehetőség útján is elősegíti a jog e bűncselekménynek való áldozatulesés kizárását.

Dr. Köller Dániel ügyvéd

Cím:

Budapest, Kőbányai út 45-A. J1. épület 3. emelet 2.ajtó, 1101

Telefonszám: 06 30 831 2233

E–mail: info@kollerugyved.hu