Galambos Lajos börtönjátszmája: 

jogszerűen mulasztotta el a börtönbe való bevonulást az ország trombitása?

Vélhetően mindenki fülébe eljutott a hír: a rezsicsökkentést sajátosan - több bűncselekmény elkövetése útján - megvalósító, s ezek miatt jogerősen elítélt trombitaművész nem kezdte meg a rá kiszabott szabadságvesztés-büntetés letöltését az erre kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben.

Miként adódhatott módja minderre? Tegyük tisztába!

Mint ismeretes: Galambos Lajost és társait azzal vádolták, hogy saját lakhatását biztosító "szerény" birtoka és a tulajdonosi érdekkörében álló lakóparkja közüzemi költségeinek csökkentését akként érte el, hogy - köznapi nyelven - víz-, gáz- és áramlopást, továbbá ezek megvalósulását elősegítendő, továbbá a felelősségre vonását elkerülendő vesztegetést követett el. 

A vádlottakkal szemben lefolytatott büntetőeljárás a mulatós celeb tekintetében akként zárult, hogy a Budapest Környéki Törvényszék őt jogerősen három év hat hónap szabadságvesztésre ítélte (ezen felül a közügyektől eltiltotta, vagyonelkobzást rendelt el, stb., de mindezek jelen cikk tekintetében nem bírnak jelentőséggel).  

Felmerül a kérdés, hogy mi okból fakadóan nem kezdte meg büntetése letöltését az erre kitűzött napon, amelynek dátumát a sajtóban a jogi képviselője is megerősített.

Önmagában nem tekinthető kirívónak, a gyakorlatban jelentős számban fordul elő, hogy azon elítéltek, akiket szabadságvesztésre ítéltek kérelmet terjesztenek a bíróság elé, hogy az fontos okból, különösen a  személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezzen számukra annak megkezdésére. (Amelyről a bíróság dönt a körülményeket mérlegelve: vagy helyt ad a kérelemnek, más esetben elutasítja azt; valamint kiemelendő: kizárólag abban az esetben lehetséges mindez, amennyiben 2 évnél rövidebb szabadságvesztés-büntetés megkezdéséről esik szó.)

Azonban a cikkben említett elítélt esetében másról esik szó. A fenti bekezdésben említett legfeljebb három hónapig terjedő halasztás helyett Galambos Lajos - a sajtóhírek szerint - nem ezt kívánja elérni. 

Ugyancsak a médiában megjelent információk szerint az elítélt művészember ennél jóval hosszabb halasztást - más indokokra alapítva - kérelmezett, amely a jogszabályban meghatározott szigorú feltételek fennállta esetén valóban engedélyezhető számára.

A három hónapot meghaladó halasztási kérelemnek akkor adhat helyt a bíróság, amennyiben Galambos Lajos olyan  betegségben szenved, amely az életét közvetlenül veszélyezteti.

Magától értetődően ez esetben alaposan vizsgálatnak veti alá a halasztási kérelem megalapozott mivoltát a bíróság.

Igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a bíróság a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

Hangsúlyozandó, hogy a fenti vizsgálat során kiemelt súllyal esik latba annak a ténye, hogy az elítélt mulatós sztár "börtönkórházban" való kezelésére adódik-e lehetőség, ha igen, úgy a halasztási kérelem értelemszerűen elutasításra kerül.

Az ügy - sajtóértesülések szerinti - stádiuma jelen esetben: Lajcsi a "behívójában" rögzítetett büntetés-végrehajtási helyen (amely a kecskeméti, parkettás luxusbörtönként él a köztudatban) a büntetése megkezdésére nem jelent az ugyancsak abban foglalt időpontban, viszont a fenti indokra hivatkozva halasztást kért és úgynevezett függőben tartást kért. 

Ez utóbbi jogintézmény (függőben tartás) engedélyezése tette lehetővé számára, hogy amíg az életét közvetlenül veszélyeztető, és börtönkörülmények közt nem kezelhető betegségére való hivatkozással előterjesztett kérelme elbírásra nem kerül, addig mentesüljön a szabadságvesztés büntetésének megkezdése alól.

Azonban ha ezt a bíróság nem tartja megalapozottnak, úgy a nemzet trombitásának haladéktalanul meg kell kezdenie a büntetése letöltését. 

Önmagában ez jogintézmény nem az ördögtől való, hiszen bármilyen akut, az életet veszélyeztető betegség esetén nem várható el, hogy az elítélt a bűneiért az életével fizessen; a jogalkotó célját mindennek a rendezése képezte a szabályozás kialakításánál.

Végezetül megjegyzendő, hogy Lajcsi minden bizonnyal nem kockáztatta volna meg, hogy indokolatlanul mulasztja el a "bevonulást", hiszen vélhetően a büntetőbíróság az ítéletében az elítélt celeb feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét (amelyre büntetés kétharmada/háromnegyede letöltése után kerülhet sor) nem zárta. S a "bevonulás" indokolatlan elmulasztása esetében hosszú hónapokkal hosszabbodott volna meg a zenész büntetésének időtartama.

Dr. Köller Dániel ügyvéd

Cím:

Budapest, Kőbányai út 45-A. J1. épület 3. emelet 2.ajtó, 1101

Telefonszám: 06 30 831 2233

E–mail: info@kollerugyved.hu